Nick Jacobs: Nem szabad csak a szerencsére hagyatkozni

2022. június 30. 07:51 - Girlinthemirror_music

Nick Jacobs számos zenei műfajjal kísérletezett már, de a chill popzenében találta meg a szenvedélyét, amelyen a brit pop, az akusztikus énekes/dalszerző, a lo-fi és az R&B hatásai érződnek. 2018-ban Donavon Frankenreiter előzenekaraként lépett fel németországi turnéján Emmi Kinggel, de játszott már több együttesben is. Augusztusban szólóprojektjével érkezik Budapestre, és megkérdeztük, mik a tervei a műsorral kapcsolatban!

amazon.jpg

BBM: Most jársz először Budapesten?

Nick: Voltam már itt korábban, de csak turistaként. Ez lesz az első koncertem itt!

BBM: Izgulsz már?

Nick: Igen, izgulok! Néha fellépek egy barátommal, Emmi Kinggel, de a saját dalaimmal még nem léptem fel soha ilyen hosszan, egy félórás szett keretében. Szóval igen, izgalmas ez a lehetőség!

BBM: Hogy jellemeznéd a zenédet?

Nick: Chill, de egy kis szorongással megspékelve. Az évek során több stílussal kísérleteztem, de úgy érzem, hogy a hangomnak leginkább a lágy, puha irány áll jól. A dalszövegekben néha pozitív témákról írok, néha a szívfájdalomról, a nosztalgiáról.

BBM: Amikor meghallgattam a dalaidat, rögtön megtetszett a hangulatuk! Az volt az első benyomásom, hogy milyen vidám, lágy dalokat írsz, de elektronikus elemeket is vegyítesz néhány számba.

Nick: Igen, van itt Berlinben egy barátom, Laedon, aki elektronikus zenei producer, és írtunk együtt pár popdalt. Ezek egy kicsit talán vidámabbak. Ő volt a Brainwashed producere.

BBM: Laedon hangszereli az összes dalodat, vagy te is kipróbáltad már a produceri munkát?

Nick: A legtöbb dalomnál egyedül csinálom a zenei alapot, vele csak két dalon működtünk együtt, a remixeket leszámítva. Néha eszembe jut, milyen könnyű lenne, ha valaki más készítené nekem a zenei alapokat, de úgy érzem, minden dallal fejlődök. Amikor meghallgatom, hogy 2020-ban mit csináltam, határozottan úgy érzem, hogy a mostani munkáim már jobbak.

BBM: Tanultál valaha produceri képzésen, vagy YouTube-videók alapján kezdted el ezt az irányt?

Nick: A mostani tudásomat YouTube-videókból sajátítottam el. Nagyon sok videót megnéztem, aztán beiratkoztam a Udemyn egy online kurzusra, ami a Logic Pro-ról szólt. Még nem néztem meg végig, vissza kellene térnem hozzá.

BBM: Mióta része az életednek a zene? Mikor kezdtél gitározni és énekelni?

Nick: Körülbelül 9 éve, 17 évesen kezdtem el gitározni. Azelőtt doboltam 7 éves koromtól kezdve, és mindig azt csináltam. Doboltam az iskolai big bandben, aztán beléptem a Moonclub nevű együttesbe, ahol mindenki idősebb volt, mint én. Én 15 voltam, és a többi srác 18. Akkor nagyon menőnek éreztem magam, mert én voltam az a fiú, aki mindig az idősebbekkel lógott. Főleg saját dalokat játszottunk. Miután feloszlott az együttes, én is szerettem volna saját dalokat írni. De meg kellett tanulnom egy másik hangszert, mert a dobon egyedül nem igazán lehet dalokat írni. Szóval ezért kezdtem el először gitározni.

BBM: Több koncerted is volt már korábban. Mi számodra a legjobb pillanat egy-egy előadásban?

redredred_2.pngNick: Azt hiszem, azt szeretem a legjobban, amikor érzem, hogy a közönség is élvezi a koncertet. 2018-ban Emmi Kinggel Donavon Frankenreiter előzenekaraként játszottunk nyolc alkalommal a németországi turnéján. Ez volt eddig az egyik legjobb zenei élményem. Ugyanazt az anyagot adtuk elő minden este, mégis másnak érződött mindegyik helyszínen. Azok a koncertek voltak a legmaradandóbbak, ahol éreztem, hogy a közönség is tényleg részt vesz az egészben, láttam, hogy élvezik, jól érzik magukat. Különösen megmaradt, amikor Freiburgban voltunk. Ez egy kvázi nyitott színpad volt, nem túl nagy, de az emberek a színpadon ülhettek. És volt egy férfi, aki csak ült, és nézte, ahogy játszunk, és mosolygott, miközben bólogatott a fejével. Annyira jó volt, mert láttam, hogy őszintén élvezi a zenét. Azt hiszem, az ilyen pillanatok miatt érzem magam nagyon jól a színpadon. Amikor látom, hogy valaki élvezi az előadásomat.

BBM: Egyszer hallottam egy érdekes gondolatot Wolf Gábortól, hogy az introvertáltak számára azért jó a színpadon állni, mert távolság van közted és a közönség között. Mit gondolsz, szerinted extrovertáltnak kell lenni ahhoz, hogy valaki kiálljon a színpadra? Te extrovertáltnak vagy introvertáltnak tartod magad?

Nick: Azt hiszem, valahol a kettő között vagyok. Amikor egy buliban vagyok, nem megyek oda mindenkihez. De nem érzem magam rosszul, amikor idegenekkel beszélek. Viszont úgy érzem, hogy minél nagyobb a tömeg, annál egyszerűbb egy introvertált zenésznek a színpadon lenni, mert ha nagy a tömeg, akkor nem látod az arcokat. Ha csak egy pár ember van, például olyanok, akiket ismerek, akkor félénkebb vagyok a színpadon, mert arra gondolok, hogy ők ismernek, és tudni fogják, ha épp hibázok. De ha nagyon sokan vannak, és nem ismerem őket, az inkább egy arctalan tömegnek érződik, és úgy érzem, hogy akkor könnyebb.

BBM: Mennyi időbe telik megírnod egy dalt?

Nick: Lehet 20 perc, néhány óra, vagy akár több nap, hét is. Attól függ, mennyire áll össze. A legtöbb dalt úgy írom, hogy a kezemben van a gitár, és megpróbálom az elejétől a végéig megírni. Van egy történet a fejemben, és leírom, amit el szeretnék mondani. De néha kicsit tovább tart. A daltól függ, nehéz meghatározni, de mondjuk azt, hogy átlagosan 1–2 órába telik.

BBM: Akkor elég gyors vagy! A zenei alap elkészítése mennyi idő neked?

Nick: Nekem több időt vesz igénybe, mint a dalszerzés, mert nem vagyok annyira tapasztalt. Már régóta benne vagyok ebben, de ritkán vagyok elégedett azzal, amit csinálok. Mindig sok időbe telik az, hogy eljussak egy-egy felvételrészlettől addig, hogy összeálljon a koncepció. Mindig kételkedem magamban, hogy tudok-e olyat csinálni, ami elég jó. Mindig valami jobb szintre szeretnék elérni, és soha nem tudom, mikor vagyok készen. Szóval úgy érzem, hogy ha hagyom, hogy hosszú időbe teljen, akkor hosszú is lesz. De ha szabok valamilyen határidőt, akkor be tudom addigra fejezni.

BBM: A zenei alapok elkészítése sok időbe telhet, különösen, ha valaki sokat dolgozik a hangszíneken és az apró részleteken. Néhány dal akár 100 órát is igénybe vehet, ha valaki nagyon aprólékosan kidolgozza. A dalszerzés meg olyan, hogy ha épp olyan kedved van, akkor leírod, ami benned van.

Nick: És néha lehet, hogy épp vezetés közben jön valami ötlet, elénekled, és máris van egy sorod, és akkor már jön az egész dal. A zenei alapoknál mindig van valami, amit még hozzátehetnék. Úgy érzem, lehet, hogy ide kellene még valamilyen hangszín, de lehet, hogy az emberek nem is vennék már észre. Vannak ezek az FX-hangok, mint például amikor valaki ráharap egy chipsdarabra. Ilyen hangokat szerettem volna beletenni egy-egy dalba, hogy több mélységet adjak nekik. De miközben mindezt kikeresem, megtalálom a megfelelő FX-hangokat, dobhangokat, hangszíneket, csak úgy beszippant, elfeledkezem az időről.

bildschirmfoto_2022s-02-24_um_10_58.jpg

BBM: Éltél már Ausztráliában, és nemrég költöztél vissza Németországba. Észrevettél valamilyen különbséget a két ország zenei világa között?

Nick: Azt hiszem, Ausztráliában inkább a rockzene népszerű. Münchenből származom, és úgy vettem észre, Németországban különösen a rapet szeretik. Münchenben a metált is, de abban annyira nem vagyok benne. Ausztráliában nagyon sok surf rock és punk rock együttes van. Ott nagyon szerettem, hogy általában véve több együttes volt, akik sok helyen felléptek, még a kisvárosokban is. Berlinben sok techno és EDM-producer is van. Említettem korábban Laedont, a barátomat, akivel már dolgoztunk közösen. Az ő barátai mind EDM-producerek, és amikor találkozunk, mondjuk focizunk, akkor ott biztosan tudom, hogy mindenki valamilyen EDM-producer. Rajta keresztül nagyon sok EDM-producert sikerült megismernem Berlinben.

BBM: Szeretsz másokkal együtt dolgozni?

Nick: Igen, persze! Különösen, ha ugyanazon a hullámhosszon vagyunk. Néha dolgoztam együtt másokkal, akiknél úgy éreztem, hogy hiába próbálok valamit kérni tőlük, nem értettük meg egymást annyira. Nem sikerült megbeszélnünk valamit, és a végén nem érződött olyan jónak a dal, amit csináltunk. De ha zeneileg és személyiségileg is ugyanazon a hullámhosszon vagytok, akkor nagyon szórakoztató is lehet. Mert olyan dolgokat is tudsz csinálni, amiket egyedül nem szoktál.

BBM: Igen, a személyiség nagyon fontos, egyetértek. Néha két ember hasonló stílusú zenét készít, de nem tudnak hatékonyan kommunikálni, vagy megbántják egymást, és nem működik jól a dolog.

Nick: Az is jó, ha hasonló attitűdje van a két személynek. Szóval ha te nagyon sokat dolgozol egy dallal, és a másik csak két hét múlva válaszol, akkor nem fog jól működni. De ha folyamatos a kommunikáció, és ha valaki küld valamit, akkor a másik rögtön dolgozik rajta, és visszaküldi, akkor jól működhet. De mindkét embernek ugyanolyan erőfeszítést kell tennie.

BBM: Milyen álmaid vannak a zenével kapcsolatban? Van valamilyen álomhelyszín, ahol szeretnél játszani?

Nick: Nagyon tetszik Berlinben a Waldbühne. Ez egy amfiteátrum, egy kör alakú nyitott színpad, olyan, mint az ókori görög színpadok. Ez nem a legnagyobb színpad, amiről valaki álmodhatna, de fantasztikus a hangzása, és az erdőben van. 2014-ben láttam itt a Rolling Stonest, és ennek a térnek a hangzása mindennél jobb volt. Az az álmom, hogy itt játszhassak. Ezenkívül szívesen fellépnék bárhol, ahol olyan emberek vannak, akik szenvedélyesen szeretik a zenét.

BBM: Látom, nagyon szeretsz koncertezni! Most nyárra vannak már terveid, fel fogsz lépni még valahol a budapesti koncerten kívül?

Nick: A szólóprojektemmel nem, de szólógitárosként Emmi Kinggel két fesztiválon játszom. Az egyik most szombaton [jún. 25.], a másik pedig a Beats Before Midnight előtt lesz egy héttel.

BBM: Köszönöm, hogy csatlakoztál hozzánk! Hogy készülsz erre a műsorra?

Nick: Átjátszottam az összes dalomat, amit eddig írtam, és átgondoltam, mi az, amihez kedvem van, például néhány régebbi dalhoz már nem kapcsolódom annyira. Megnéztem, van-e esetleg olyan új dalom, amit kidolgozhatnék annyira, hogy élőben is előadhassam. És ezt megpróbáltam 25–30 percre leszűkíteni. Azóta gitárral gyakorlom a dalokat. Van egy gitár pedálboardom, és próbálom kikísérletezni a legjobb hangszíneket a gitárhoz a háttérsávokkal együtt.

BBM: Néhányan úgy gondolják, hogy a zeneipar nyomasztó, stresszes. Számodra is az?

Nick: Néha igen, nekem is nyomasztó. Amikor beleteszem a szívemet-lelkemet egy dalba, és úgy érzem, valami igazán jót csináltam, és sehova nem ér el, alig hallgatják meg az interneten, az nagyon nyomasztó számomra. Főleg, ha pénzt is fektetek valamibe, és nem kapok vissza semmit. Másrészt viszont, ha dolgozom egy dalon, és nagyon jól hangzik, azt nagyon élvezem, és ez egy olyan érzés, aminek nem lehetnék a részese, ha nem csinálnám, szóval ez egy kétélű dolog. Néha látom, hogy nálam 10 évvel fiatalabbak berobbannak a TikTokon, és attól szomorú vagyok. Másrészről olyan sok jó dolog van a zenében, amit nem szeretnék kihagyni. De igen, néha észreveszem, hogy van bennem valamilyen negatív érzés, és akkor szükségem van valamire, hogy újra feléledjen bennem a motiváció.

bildschirmfoto_2020-05-03_um_16_51_35.pngBBM: Mit gondolsz, a zene a zenéről szól, vagy inkább a vizuális anyagokról, esetleg arról, hogy a TikTokon híres legyen valaki?

Nick: Számomra a zene mindig a zenéről szól. Nagyon jó lenne, ha híresebbek lennének a dalaim, és jó vizuális anyagaim lennének. De ha felfedezek egy jó számot a Spotify-on, vagy egy CD-t, ami nagyon jól hangzik, nem is érdekel, hogy néz ki a számhoz készült borítókép. Ha jól hangzik, akkor nekem az elég. Persze zenész szempontból mindenki szeretne növekedni, több hallgatót szerezni, de számomra a zene a legfontosabb. Ha büszke vagyok a zenére, akkor vagyok végül a legboldogabb.

BBM: Mit gondolsz, lehetséges a zenéből megélni?

Nick: Számomra jelenleg ez még nem realisztikus, de szerintem ha valaki tényleg odateszi magát, és van valami stratégiája, akkor lehetséges, viszont nem szabad csak a szerencsére hagyatkozni. Arra nem lehet számítani, hogy az ember elér egy bizonyos lejátszási számot, és abból fog megélni. De jó, ha van valamilyen stratégiád, hogy gyakran koncertezel, vagy magadnak szervezed a koncerteket, mint ahogy te is csinálod a Beats Before Midnighttal. Egy idő után elkezded érezni, hogy körülbelül hány embert várhatsz, és ha erre építesz, tervezel, akkor meg lehet próbálni. Úgy gondolom, nagyon sokat kell tervezni, de vannak lehetőségek. Meg lehet próbálni a Soundbettert is például, ahol más embereknek végezhetsz pénzért dalszerzési munkákat. Szerintem ha minden idődet ebbe fekteted, akkor meg tudsz élni zenélésből.

BBM: Te szeretnél ebből megélni, vagy inkább csak hobbiként, másodlagos tevékenységként szeretnéd csinálni egy fő munka mellett? Gondoljunk mondjuk a következő 5 évre.

Nick: Ez nehéz kérdés! Határozottan szeretnék több pénzt keresni a zenéből. Nem tervezem azt, hogy ez lenne az egyetlen forrás, ami az összes bevételemet hozná, de már most is gondolkodom azon, hogy szerezhetnék több pénzt a zenéből. A YouTube-csatornámon már elértem azt, hogy minden hónapban jöjjön egy kis bevétel, még akkor is, ha semmit nem töltök fel. De ha többet foglalkoznék vele, biztos többet hozna be. Úgy érzem, még meg kell hoznom azt a döntést, hogy melyik úton induljak el, hogy többet hozzak ki az egészből, mint amit belefektettem. Erre nehéz válaszolnom, mert most írom a mesterszakos dolgozatomat, szóval most ez foglal le. De nem szeretnék túl nagy nyomást tenni a zenére, mert nem akarom elveszíteni a szórakoztató oldalát. Nagyon sok időt töltök ezzel. Most úgy érzem, sok dolog érdekel, és szeretem a zenét, de nem szeretném minden időmet ebbe fektetni.

BBM: Egy utolsó kérdés: néhány zenész a Spotify-algoritmust figyelembe véve írja a számait, mert úgy érzik, hogy bizonyos szerkezetű dalok jobban működnek ezen a platformon. Próbáltál valaha úgy dalt írni, hogy az kifejezetten arra készült, hogy kielégítse az algoritmust, vagy inkább magadnak írsz, és a víziód szerint dolgozod ki a dalokat?

Nick: Azt hiszem, a legtöbb dalomat a vízióm szerint írom meg, de néha, amikor ránézek a dal szerkezetére, arra gondolok, hogy tényleg kell ez a rész? Néha kivágom az intrót, és rögtön elkezdődik a dal. Soha nem a Spotify szempontjából kezdtem neki egy dalnak, de amikor kész van, néha átgondolom, hogy a hallgatók szempontjából milyen élményt nyújt. Vajon a dal minden része mond valamit? Vagy egy idő után unalmassá válik? Lehet, hogy többet kellene ezzel foglalkoznom, mert van néhány dalom, ami lehet, hogy túl hosszú. Lehet, hogy jobban teljesítettek volna, ha rövidebbek. De soha nem vágnék ki valami olyat, ami a dal lelke.

BBM: Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre! 

Nicket legközelebb a Három Hollóban hallhatjátok augusztus 12-én. Legyetek ti is részesei a koncertnek!

Kíváncsi vagy, milyen dalokat hallhatsz majd augusztusban? Hangolódj az augusztusi koncertre ezzel a playlisttel!

Nick Jacobs: Youtube | Spotify | Instagram | Facebook

süti beállítások módosítása